Korzózzunk a Bundon

A Bund Shanghai legismertebb korzója, a Huangpu folyó mentén húzódik. Remek kilátás nyílik róla a felhőkarcolókkal teli Pudong városrészre, ahol az Oriental Pearl Tower és a Sörnyitónak becézett Jin Mao Tower mellett már épül a következő, magasságban ezeket is túlszárnyaló felhőkarcoló.

Pudong a Bundról nézve

Waibaidu Bridge

Former Church Apartments (Shanghai, 79 Nansuzhou Road)

A folyón folyamatos a nyüzsgés, uszályok, teherhajók haladnak rajta felfelé és lefelé.

Ahogy a turisták is a Bundon. szép tavaszi időben, amilyen végre ez a mai is volt, szinte ellepik az emberek a folyó árvédő gátjára épült széles sétányt. A múlt század elején ez volt az egyik fontos központ, még ma is hajózási irodák és bankok találhatók számos épületben.

És kedvenc helye az esküvői fotózásnak is. Azt hiszem, itt (is) az a szokás, hogy az esküvői fotókat nem az esküvő után készítik, hanem egy másik napom, amit csak arra szánnak. Legálább tizenöt ifjú párral, és hozzájuk tartozó többé-kevésbé profi stábbal találkoztam séta közben. A fehér mellett a piros is többször megjelent (hagyományosan ez az esküvői ruha színe Kínába, mert a piros a szerencse, boldogság és szeretet színe). A praktikusabb egyének simán farmerra és tornacipőre húzták fel a habos-babos, fodros ruhakölteményeket. Fotózáskor ez nem is jelentett problémát, mert a földet seprő ruhák mindent eltakartak, de amikor egyik helyszínről a másikra vonultak, és a menyasszony „kecsesen” felmarkolta és a hóna alácsapta a sok anyagot, akkor nagyon mókásan nézett ki, az alatta pompázó koptatott farmer.

Megható pillanat

Nagyüzemi fényképezés

És ami a ruha alatt van

Hazafelé Pudong kozpontjában még beugrottam a könyvesboltba, amit Dani ajánlott. (Legalábbis azt hiszem, hogy abba, bár ő úgy jellemezte, mint nagyon nagy könyvesbolt, én viszont igencsak kicsinek találtam. Nem is ez volt a fő érdekesség, hanem az, hogy itt, a felhőkarcolók, legmenőbb vállalatok és legelőkelőbb szállodák között természetesen a plázában is csupa méregdrága és felső kategóriás üzlet van. Amit aztán védenek is! A bejárat zsilipes rendszerű be- és kiléptető kapuval üzemel, és az egyik biztonsági őrnek még egy őrző-védő kutyája (beagle) is volt.

Ma a távolabbi metrómegállóhoz mentem (két különböző vonal), közben 5 kereszteződést kellett leküzdenem a biciklivel. Mivel tegnap még az előző napinál is rosszabb élményeim voltak az esti szembeforgalomban, ma szépen átment az út túloldalára. Így is mindkét irányból jöttek-mentek a biciklik, motorok, de legalább megvolt az az érzésem, hogy én vagyok a jó helyen. Persze a kereszteződésekben mindig megálltam, és gondosan kivártam a zöldet – szemben a helyiekkel, akik mennek bele a mindenféle forgalomba, gond nélkül. Én meg, amíg várok a zöldre, tudom tanulmányozni a technikájukat. De messze vagyok még attól, hogy akár nyomokban is követni tudjam őket. Úgyhogy maradok az én szerény, szabálykövető stílusomnál.
A vicc az egészben, hogy egyik délután legalább 10 percet töltöttem egy felüljárón, és próbáltam minél kaotikusabb forgalmi helyzetet fényképezni ... és rá kellett jönnöm, hogy igaziból egyáltalán nem olyan vészes az egész. Sokkal több rendszer van benne, mint ahogy akkor látom, amikor benne vagyok, és nem csak kívülről nézem.

Pillanatkép kereszteződésben