Megtett
táv/Daily distance: 10 km
A
nap fénypontja
Zsuzsa:
Találkozás az első olasz turistákkal
Orsi:
Pozitív/negatív spiráltörvény felismerésének élménye.
The best part of the day
Susan: Meeting up with some Italian tourist.
Orsi:
Megint
korai kelésre bíztattak. Kihagyhatatlan napfelkelte a Poon Hillen! Inkább egy
órával korábban légy ott, mint 5 perccel később!
Mi
ismét kilógtunk a tömegből – ez is volt az egyik célunk -, és csak pirkadatkor
indultunk el, így békésen, kényelmesen, egyedül mehettünk felfelé. Kb. félúton,
meglepetésszerűen, egy bódé állta az utunkat, ahol a belépődíjat szedték.
Manapság már a nap sem kel fel ingyen. Sőt, a horizonton lévő felhők miatt,
igen gyakran „el is marad”. Persze azért a színek látványa így sem utolsó.
 |
| Napkelte a Poon Hillen / Sunrise in Poon Hill |
A
csúcson, ahogy vártuk is, egymás sarkát taposta a sok fényképezkedő turista,
akik aztán – velünk együtt - már
iramodtak is lefelé. Reggeli tornának 400 méter szint fel, majd le, nem is
rossz!
A
reggeli is még csak ez után következett – kivételesen a szálláshelyen elfogyasztva.
Tojás, chapati, tea, aztán még egy gyors almáspitézés az egyik cukrászdában,
mielőtt nekivágunk a meredek lépcsőknek, most már lefelé.
Számomra
ez tűnt az egész út legveszélyesebb szakaszának. Fárasztó, kimerítő, lassú. A
lépcsők keskenyek, a lejtő meredek, a túrabot vége csúszkál a fényesre kopott
köveken, a 15 kilós zsák előbbre helyezi az ember súlypontját, a második óra
után pedig már a koncentrációs képességünk is erősen csökkent, pedig arra
minden lépésnél szükség volt, ahogy szigorúan a lábunk elé nézve araszoltunk
lefelé.
Megállapítottam, hogy az ember ne akarjon sokkal többet teljesíteni, mint amire képes, mert nem biztos, hogy a teljesítés sikerélménye kompenzálni tudja az út élvezetének hiányát.
 |
| Bambusz sétabotok /Bamboo walking sticks |
Banthantiban
hívogató, tengerparti sétányokkal vetélkedő tetőteraszok kellették magukat. A
tempósabban haladók itt ejtőztek egy-egy masala tea vagy kóla mellett, mi
maradtunk a sűrű rövid pihenőkkel szabdalt folyamatos gyaloglás mellett.
Tirkhedpungaban
találkoztunk az egyik legbarátságosabb szállásadónkkal. Ráadásul még
Magyarországot is ismerte, azt mondta, többször járt már itt magyar csoport,
ugyanis erre vezet az út Annapurna alaptáborhoz, ami szintén kedvelt útvonala a
turistáknak.
 |
| Zöldségfasírt gyömbérteával |
Mivel
nekem ismét csak hideg víz jutott, míg Zsuzsa meleg zuhanyt élvezhetett,
megosztom az idevonatkozó legfontosabb tudnivalót: Ha meleg vizet akarsz csak
olyan zuhanyozóba menj, ahol látod, honnan jön a víz! Ha a boiler a falon túl
van, akkor esélyed sincs, hogy ellenőrizd, be van-e kapcsolva J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése